Edzőnk

Szabó Álmos – vezetőedző

Életútja

1980-ban született Budapesten. 6 éves korában ismerkedett meg a vízzel, és nagyon hamar megtanult úszni. Ekkor Szentendrén élt a családja, és a helyi úszó egyesület igazolt versenyzője lett. Első versenyén két aranyérmet nyert. Az edzője azt mondta Róla, hogy nagyon ügyes és nem lenne rossz, ha Pesten tudná folytatni az úszást. 

Ennek következtében 1988-ban bekerült Budapestre, és a KSI igazolt versenyzője lett. Nagyon szerette a klubját, a csapatát és az edzőjét. Korosztályos versenyeken igen eredményesen szerepelt, és több magyar bajnoki címet szerzett a korosztályos Országos Bajnokságokon. 

Menet közben a KSI sajnos megszűnt, és Csík Ferenc DSE lett a neve a klubnak. A helyszín – amit annyira imádott -, továbbra is a Komjádi uszoda maradt, csupán az egyesület neve változott meg. Álmos, itt Széles Sándorral kezdett el dolgozni hosszú évekig, amit nagyon élvezett és számára nagy fejlődést hozott. Szerette Sanyibát, sokat köszönhetett neki és egy fantasztikus időszak volt, amiből később rengeteget profitált az edzői szakmájához is.  

Később ez a név szintén módosult és Mahart SE lett a neve. Itt más edzőkkel dolgozott mint korábban, de az úszás szeretete töretlen volt. Kiemelt csoportba került és készülhetett Széchy Tamás versenyzői mellett. Hatalmas dolog volt számára megtapasztalni azt a milliőt, ami nagy hatással volt rá. Voltak közös edzések a nagyokkal, ami borzasztó kemény volt, de ugyanakkor lélekemelő. Rengeteg tapasztalatot szerzett és a gondolatába került az is, hogy edző szeretne lenni. 

Az eredményei továbbra is megvoltak, de ifjúsági korban már csak az ezüst és a bronz sikerült. Sajnálatos módon egy csodás időszak lezárult, mert ez az egyesület is megszűnt, így a Komjádi uszodában nem maradt  úszó egyesület, ami arra késztette Őt és csapattársait, hogy eligazoljanak. 

20 éves korában a BVSC-hez igazolt. Új helyszín, új edző, új kihívások következtek. A motiváció továbbra is megvolt, a konkurencia viszont egyre erősödött. Szerette ezt az időszakot a maga nehézségeivel együtt. 

2002-ben eljött az idő, és abbahagyta a versenyúszást. Pár hónap múlva pedig már a Güttler Ágh úszóiskolában dolgozott. Gyerekeket tanított úszni, sokszor folyamatosan napi tíz órán keresztül. Emellett volt egy kisebb csoportja, ahol edzést tartott az ügyesebb gyerekeknek a nap végén. Menet közben kollégája Magyarovits Zoltán ajánlott neki egy csoportot a Komjádi uszodában. Hosszútávúszókat és szeniorokat kezdett el készíteni. Nagy öröm volt számára ilyen rövid idő után visszatérni a Komiba. 

Reggel 6-kor kezdődtek az edzések, utána átutazott az úszóiskolába és estig oktatta a gyerekeket. A csoport kibővült triatlonosokkal is, így egy magas létszámú versenyzőcsapatot irányított reggelente. Később, az akkoriban legnagyobb triatlon egyesületnek számító – Buda Cash Team – úszó édzeseit vezette. Többek között a háromszoros olimpikon Kuttor Csaba edzője is volt, és mellette még számos korosztályos válogatott versenyzőé. Ennek a csapatnak a szárazföldi edzéseit is vezette. 

Közben sikerült egy versenyzőt kvalifikálnia a hazai rendezésű 2006-os nyíltvízi Európa-bajnokságra, ahol Szilágyi Egon 19. helyezést ért el Balatonfüreden. 

Ezután egy saját egyesületet alapított, ami a Sprint Fortuna SE néven futott. A munkaköre kibővült, a taglétszám emelkedett. Szenior úszói közül volt, aki VB-t nyert, illetve számos érmeket hoztak tanítványai Európa-bajnokságról és Világbajnokságról. 

Triatlonos versenyzői közül többen válogatottak lettek, melyek után elismerést vehetett át. Egy eredményes időszak közepén jött Dr. Verrasztó Zoltán megkeresése, hogy mi lenne ha nála dolgozna a Jövő SC-ben. Elvállalta a munkát, és Fehérvári Balázzsal vezetett egy nagyon erős csapatot. Eközben a saját klubját  igyekezett kézben tartani, de a fő állása mellett sajnos nem sok idő jutott rá. A Sprint Fortuna irányítását először átadta másnak, majd később az egyesület megszűnt. 

Akkoriban az ország legnagyobb úszó klubjának számító Jövő SC-ben a sportolói fantasztikus eredményeket értek el. Korosztályos bajnokok lettek, akik világversenyekre kvalifikálták magukat, illetve az országos bajnokságokon számos érmet nyertek. Kettő úszója rövidpályás magyar bajnok lett. Nagyon szerette ezt az időszakot, mert a kihívás vonzotta igazán, a nehéz és nagy dolgok megoldása. Sajnálatos módon aztán ez a munkaköre megszűnt, egy érthetetlen és azóta is megmagyarázhatatlan dolog miatt?

Ebben a nehéz időszakában magánoktatásokat vállalt, majd 2008 őszén jött egy felkérés számára. Engelhardt Katalin és Ráczkó Gitta, két kiváló paralimpiai bajnok úszó kérdezte meg, hogy lenne-e kedve készíteni őket a versenyekre. Ekkor került kapcsolatba a paraúszással. Elvállalta és közösen, Magyarovits Zoltán kollégájával készítette a lányokat a következő világversenyekre. Nemsokkal később a kettő fős alakulat elkezdett bővülni. Hat paraúszó versenyző készült együtt a Komjádi uszoda 25 méteres medencéjében. Komoly bázis volt és Álmos élvezte a munkát a lányokkal. A versenyzőinek sikerült a kvalifikáció a világversenyekre, és nagyon szép eredményeket értek el ezeken a viadalokon. A 2012-es londoni Paralimpiára három versenyzője kijutott, ahol igen értékes helyezéseket értek el a lányok. 

2013 januárjában megalakult a Vasas SC úszószakosztálya, ahol egy csoportot irányított, ami sok jó képességű ép úszóból állt, akik napjainkban is kiemelt versenyzőnek számítanak. A szakosztály folyamatosan bővült, egyre több versenyző lett a klub tagja. Eközben továbbra is folyt a paraúszók felkészítése, ami egyre specifikusabbá vált. Sok munkával járt ennek a két csoportnak a felkészítése.

Komoly nehézséget okozott az ép és para versenyzők felkészítése, mert hasonló időben voltak az edzéseik, illetve mindkét csapatnak voltak edzőtáboraik, ilyenkor az egyik csoportnak nélkülözi kellett Álmost. Az ebből származó problémák sokszor okoztak konfliktusokat, de kollégái segítségével megtalálták a megfelelő megoldást ennek kezelésére.

Mindezek után egy sajnálatos döntés miatt, a Vasas úszoszakosztálya a szakadék szélére sodródott, mert az egyesületben úszó versenyzők 90%-a egy másik klubhoz igazolt. A maradék 10% volt Álmos csoportja. A nehézségek ellenére klubjához hű maradt, és ebből a kis csoportból építkezett újra, majd a Vasas Család konstruktív segítségével ki is jött a gödörből.

Nagyon jó kapcsolatot ápol az elnökkel Markovits Lászlóval és stábjával egyaránt. Polgár-Veres Árpád és Szabó-Pap Gergely nagyon segítőkész, aktív részese a szakosztály munkájának.

A sikeres 2016-os riói Paralimpia után – ahonnan érmekkel tért haza – az ép versenyzőket elengedte és azóta csak paraúszókkal foglalkozik. Ezután kezdődött a Vasas Paraúszó Szakosztály felépítése, ami napjainkban is tart. A létszám egyre magasabb, az eredmények pedig figyelemre méltóak. Pap Bianka tanítványa a paralimpiai érmek mellé, a Világbajnokságon nyert aranyérmet, ezüst és bronzérmet egyaránt. Két Európa-bajnokságról tért haza aranyéremmel, és mellé számos érmeket nyert. Ugyan nem paralimpiai versenyszámban, de Európa csúcsot tart 200 méter háton. Illés Fanni versenyzője 2018-ban Európa-bajnok lett. A riói Paralimpián 5. helyezést ért el, a 2017-es Világbajnokságról pedig bronz éremmel tért haza.

Álmos a Vasas SC hűséges alkalmazottja, aki büszkén vezeti szakosztályát. 

Kitüntetései, elismerései, díjai:

FODISZ kitüntetés – diáksportolók felkészítéséért végzett eredményes munka elismeréseként (2018)

MAGYAR EZÜST ÉRDEMKERESZT – a Rio de Janeiróban megrendezett XV. Nyári Paralimpiai Jétékokon paralimpiai érmeket is hozó, kiemelkedő felkészítői munkája elismeréseként (2016.)

Magyar Paralimpiai Bizottság elismerése – kimagasló – egyéniben elért – eredményeiért (2011.)

Zugló Önkormányzat elismerése – áldozatos, kitartó, és eredményes edzői munkájáért (2009., 2011., 2012.)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye legeredményesebb edzője – triatlon sportágban (2008.)

Év Sportolóinak edzője – Szomjas Borbála, Kuttor Csaba (2004.)